CSALÁDI TITOK = MÉREG?

2013 február 26. | Szerző: Rita

Képzeljük el azt a szituációt, hogy valaki 20 év után tudja meg, hogy neki van egy rokona! Még akkor is, ha csak féltestvér, az embernek joga van tudni a rokonairól! Sajnos az ilyen jellegű családi titok olyan, mint a méreg, mérgez mindenkit, aki érintett: a szülőtársakat, az új kapcsolatot, a gyerekeket – értelmetlenül.

Most közlök egy olyan olvasói levelet, amely erről szól..

“Szia Rita mediátor!

Nagyon tetszik a blogod, jó, hogy valaki ehhez is ért! Arra gondoltam, hogyha leírom a féltestvérem sztoriját, talán azzal másnak is segíthetek.

Féltestvérem – egy lány – apukám első feleségétől született. A szülés elég sok problémával járt, majd apukám és a nővérem anyukája elhidegült egymástól és idővel később el is váltak. Én már apukám második házasságának gyümölcse vagyok. Féltestvéremmel huszonöt évig nem találkoztam, sőt a létezéséről is csak két évtized után szereztem tudomást! Amikor először találkoztunk, kértem, hogy meséljen apukámról, és megdöbbentett, hogy mennyire rossz, gonosz embernek látta őt. Utólag persze beláttam, hogy ő nem kapott apát, csak valakit, aki nem akart vele szóba állni, és úgy kellett felnőnie, hogy hiányzott neki az apai szeretet, a gondoskodás.

Amikor próbáltam anyukámmal beszélni, azt mondta, hogy apukám kitagad, ha ezt nála szóba hozom, így érthető módon egy idő után ez a téma lekerült a napirendről. Féltestvéremmel az internetnek hála, tudom a kapcsolatot tartani, igaz, nem túl intenzíven.

Azt hiszem, hogy egy mediátor jól jött volna azokban az években! Gondolom nemcsak az én családomban fordulnak elő ilyen esetek, de talán ha leírnál egy-két megoldási javaslatot, azzal sok olvasónak tudnánk segíteni! További sok sikert és jó cikkeket kívánok!

Szia: Laci”

 

Szia Laci!

Köszönöm, hogy megosztottad velem a 20 éven át tartó családi titkot, amelynek kitudódása neked (is) nagy fájdalmat okozhatott. Azt gondolom, a családi titkok nemhogy senkinek nem használnak, hanem kifejezetten ártanak: mérgezik a szívet és a családi kapcsolatokat!

Igen, mediációra nagy szükség lett volna – több szituációban és különböző személyek között is. Egyrészt édesapád és az ő 1. felesége között annak során, amikor a köztük levő kapcsolat elmérgesedett, majd az elválásuk után, tehát amikor édesapádnak kapcsolatot kellett volna fenntartania a féltestvéreddel (mert a leveledből úgy veszem ki, hogy ők teljesen eltávolodtak egymástól); másrészt édesapád és a felnőtt féltestvéred között; továbbá lehetett volna édesapád és édesanyád között is; nem szólva a te és a féltestvéred kapcsolatáról! Közöttetek még most is létrejöhetne a mediáció, bár nyilván a tüske és a konfliktus nem közöttetek van. Ti azzal, ha időről-időre találkoztok, beszélgettek, szép lassan megismeritek egymást, azzal létesíthettek és tarthattok fenn kapcsolatot egymással. Ennyi év kihagyás után azonban nem hiszem, hogy édesapád és a féltestvéred mély érzelmi kapcsolatot tudna kialakítani és ápolni.

Habár azt mindnyájan tudjuk, hogy a megbocsátásnak micsoda ereje van; és azt is, hogy a remény hal meg utoljára…

Rita mediátor