A mediáció napja keretében: KEMI-konferencia a kötelező családjogi mediációról

2015 december 4. | Szerző:

Régi vágyam teljesült, amikor a Közép-Európai Mediációs Intézet (KEMI) az általa meghirdetett Mediáció napja rendezvénysorozat keretében konferenciát szervezett a kötelező családjogi mediációról – főként az ügyvédtársadalom részére. Illusztris helyszínül a Budapesti Ügyvédi Kamara Díszterme szolgált, szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy a konferencián több mint 90 (!) ügyvéd vett részt. Az már csak a (megtiszelő) hab volt a tortán, hogy a KEMI elnöke engem kért fel moderátornak. Ez azért bír különösen nagy jelentőséggel számomra, mert régebben én is ügyvédként dolgoztam, tudom, hogy ők az egyik letéteményesei a mediáció népszerűsítésének, annak, hogy ügyfeleik pozitív információkat kaphassanak a mediációról, mint választható vitarendezési módszerről. Ez persze csak akkor fog bekövetkezni, ha az ügyvédek partnerként tekintenek a mediátorokra, nem pedig konkurenciaként! Meggyőződésem, hogy lehetséges és szükséges a két szakma közötti együttműködés! Ehhez azonban az kell, hogy egyrészről az ügyvéd tudja, mit takar a mediáció, ismerje el, hogy az egy külön szakma, ismerje fel, miért és mely esetekben éri meg neki az ügyfelét mediátorhoz küldeni; másrészről a mediátor is legyen tisztában azzal, mikor érdemes az ügyfeleket ügyvédhez küldeni, mi az a helyzet, ami már nem az ő kompetenciája.

Akik eljöttek erre a konferenciára, azt gondolom, mindenképpen közelebb kerültek a két szakma közötti partnerkapcsolat szükségessége megértéséhez.

Az előadók, beszélgetőpartnerek bírók, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bírósági közvetítés országos koordinátora, illetve ügyvédek és mediátorok voltak.

A konferencia témájául szolgáló kötelező családjogi mediáció eseteit a Ptk. 4:172. §-a tartalmazza: szülői felügyelet, illetve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás tekintetében kötelezheti a bíróság (illetve a 4: 177. §-a szerint a gyámhatóság) a feleket közvetítői eljárás igénybevételére. Abban egyetértenek általában a mediátorok, hogy e megfogalmazás nem szerencsés és nem pontos. A lényeg ugyanis az, hogy a bíró csak arra kötelezheti a feleket, hogy a mediációs eljárásról szóló tájékoztatásra menjenek el – egyszer. Azután majd ők eldöntik, igénybe veszik-e magát a közvetítői eljárást, ellenkező esetben az önkéntesség sarkalatos alapelve sérülne.

A bírók szemlélete sokat változott pozitív irányban az elmúlt években a mediációval kapcsolatban. Jó látni, hogy egyre többen közülük lesznek a közvetítési eljárás lelkes képviselői és hirdetői – hiszen ők a mediáció népszerűsítésének másik hiteles népszerűsítői! Várai-Jeges Adrienn bíró hangsúlyozta például a konferencián, hogy még egy rossznak tűnő megállapodás is sokkal jobb, mint egy nagyon jónak tartott ítélet a felek számára, kapcsolatuk és jövőbeli együttműködésük tekintetében.

Tolnai Kata – az OBH országos koordinátora – elmondta azt, hogy a peres felek egyre gyakrabban élnek a bírósági közvetítés intézményével, és az esetek több mint felében megállapodással le is zárul a jogvita. A megegyezések betartási „kedve” is jóval magasabb, mint a bírósági ítéleteké: több mint 80%-át önként teljesítik a felek! Hallhattunk tőle a bírósági közvetítés eddigi tapasztalatairól és néhány – a mediáció jövőjét pozitívan érintő – statisztikai adatról.

Faragó Mészáros Judit ügyvéd előadó megosztotta a hallgatósággal, hogy amikor elkezdte ügyfeleinek ajánlani a mediációt, általában visszajöttek hozzá más ügyben, vagy ajánlották őt másoknak is. Véleményem szerint ez azért volt így, mert a mediáció során – még ha megállapodás nem is született a végén – sikerült a feleknek az egymás közötti kommunikációt újraépíteni vagy az érzelmi elakadásokat feloldani, és ez megelégedéssel töltötte el az ügyfelet. Az ügyvéd rámutatott arra, hogy jó lenne, ha az ügyvédnek nem az lenne a fontos, hogy megnyerje a pert, hanem az, hogy az ügyfele megelégedett legyen! Az elégedett ügyfél pedig vissza fog menni az ügyvédhez.

Nagyon szerettem a konferencia interaktív részét, a párbeszédpaneleket; ez rendkívül jó eszköz a felmerülő kérdések, problémák élővé, érdekessé tételére, és elgondolkodásra sarkall. Itt volt szó arról, hogy az ügyvéd tanácsadói vagy támogató szerepkörben részt vehet a mediációs ülésen, ha ahhoz mindkét fél hozzájárul. Általánosan elmondható azonban, hogy a mediátorok nem szeretik, ha az ügyvéd jelen van a mediációban, mert a közvetítői eljárásban éppen az a jó, hogy az ügyfelek felnőtt „szerepben”, önmagukat képviselve személyesen ők maguk tudnak lenni saját ügyük szakértői, míg ha ott az ügyvéd, elbizonytalanodnak, óhatatlanul is tőle várják a megoldási ötleteket saját konfliktusuk feloldásához. Fontos, hogy az ügyvéd is bízzon a saját ügyfelében. A kérdezz-felelek körben az ügyvédek számára kiderült, hogy a mediátor feladata többek között az is, hogy egyenrangúvá tegye a feleket, és az is, hogy az érzelmi elakadásokat, félresiklott kommunikációt felismerje, az együttműködés irányba terelje. Ezek után adott esetben egész más ember térhet vissza az ügyvédhez, ami az ő érdeke is.

A másik párbeszédpanelben a gyermek mediációba bevonhatóságáról, ennek veszélyeiről folyt a diskurzus. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy a gyermek vállára felelősség, teher nem rakható, nagy horderejű döntések (pl.: kinél lakjon) meghozatala nem várhatók tőle. A téma további kifejtése, részletezése, a gyermek bevonhatósága esetén garanciák kidolgozása a jövőben mindenképp indokolt a mediátor szakma részéről.

A konferencia záró – Fellegi Borbála és Vajna Virág mediátorok vezette – párbeszédpanele inspriált engem a leginkább: olyan kiscsoportos beszélgetésekre került itt sor, ahol mindenki véleménye számított. Gondolatainkat a lehetőségek és elköteleződések mentén (problémák és akadályok helyett), saját erőforrásainkra támaszkodva, és személyes meggyőződéseinket kimondva kellett egymással megosztanunk.

Mennyire más hozzáállással lehet(ne) így megtárgyalni bármilyen társadalmi vagy egyéb problémát!

Rendkívül hasznos, sok információt és ötletet, valamint személyes kapcsolatokat adó konferencia volt ez, köszönöm Németh Zoltánnak, a KEMI elnökének a szervezést!

logó

Miért mediátor?

Az ügyvédi feladatok mellett 2008-ban a Kapcsolat Alapítványnál megismerkedtem a mediáció legfontosabb alapkérdéseivel, és azóta folyamatosan képzem magam ezen a téren. 2012 őszén úgy döntöttem, hogy leszüneteltetem ügyvédi tevékenységemet, és minden időmet a mediációnak szentelem, mert hiszek e módszer sikerességében!
Főként családi, párkapcsolati konfliktusok területén közvetítek a vitában álló felek között, de nagyon érdekel az iskolán belüli konfliktusok alternatív feloldása is.

Nem csak az elmúlt évek során, hanem jelenleg is az a tapasztalatom, hogy nagyon sokan még mindig nem ismerik ezt a lehetőséget mint alternatív vitarendezési módszert.
Éppen ezért szeretném ebben az elektronikus naplóban bemutatni a legfontosabb tudnivalókat erről. Örülnék, ha olvasóim minél árnyaltabb képet kapnának a mediációról és az általa elérhető eredményekről!

Várom a leveleket!!

Az alábbi elérhetőségeken várom és fogadom az érdeklődők leveleit:
blog@fazekasrita.hu

Elérhető vagyok a Facebookon is:
www.facebook.com/ritamediator

Itt is szívesen válaszolok egy-egy olyan kérdésre, amely a mediációval, vagy bármilyen, a blogban elhangzott témával kapcsolatban felmerül!



Miről írtam eddig?

Nézettség

  • Blog nézettsége: 12302

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!